TÖRTÉNELMI TEMETŐK ROMBOLÁSA

A nemzetközi közösség tagállamai megdöbbenéssel értesültek arról, hogy az iráni Forradalmi Gárda utasítására földmunkálatokba kezdtek egy történelmileg fontos bahá’í temetőben Sirázban. A területen található többek között annak a tíz nőnek a sírja, akiknek a kegyetlen felakasztása 1983-ban a bahá’í-ok kormány általi halálos üldözésének jelképé vált.

Folyamatosan érkeznek a hírek Iránból, hogy földmunkálatok kezdődtek és máris sírokat romboltak le. 40-50 teherautó vonult fel, hogy elszállítsák a földet és gyorsítsák a munkát.” – nyilatkozta Bani Dugal, a Bahá’í Nemzetközi Közösség főképviselője az ENSZ-nél. „Sürgősen felhívjuk a nemzetközi közösséget, hogy tiltakozzon ez ellen a felháborító cselekmény ellen. Közvetlenül Hassan Rouhani elnökhöz is folyamodunk, hogy állítsa meg ezt a szentségtörő akciót.”
Az eddig kapott beszámolók szerint a Forradalmi Gárda munkásai már egy kb. 1,5 m mély 200 m2-nyi gödröt ástak ki a temető nyugati részében, számos igen régi sírhely közelében. De a gödör talán még nem érte el az itt nyugvó maradványokat.
A helyi bahá’í-ok kérvényezték közvetlenül a Forradalmi Gárdánál, hogy a tervezett épületet olyan részben építsék fel, ahol nincsenek sírok, és hogy alakítsanak ki zöld területet a síroknál, így nyugton hagyva azokat.
„Ugyancsak fellebbeztek a bahá’í-ok a különböző városi és tartományi hatóságoknál, beleértve a Forradalmi Gárda főparancsnokát, a sirázi önkormányzatot, a pénteki imámot, a kormányzót, az iráni főügyészt és a bíróság elnökét – eredmény nélkül.” – mondta Ms. Dugal.
Az 1920-as évek elejétől a terület a sirázi bahá’í-ok tulajdonában és használatában volt, míg a kormány 1983-ban ki nem sajátította, amikor a sírokat planírozták és a főbb épületeket lerombolták. Azóta megváltozott a tulajdonos. Három éve a Forradalmi Gárda tartományi irodája kijelentette, hogy átvette a területet és felállított egy táblát, jelezve, hogy egy „kulturális és sport-építményt” terveznek oda.
A temetőben kb. 950 bahá’í-t helyeztek nyugalomra.
Az itt eltemetett kiváló egyének között van az a „tíz sirázi nő”, akiket 1983. június 18-án akasztottak fel a kormány bahá’í-ok elleni kivégzési kampányának csúcsán. 1979 és 1988 között több mint 200 bahá’í-t végeztek ki Iránban. A 17 és 57 év közötti tíz nőt azzal vádolták, hogy „cionisták” és hogy a nyugati „vasárnapi iskolának” megfelelő gyerekosztályokat tanítottak. Igazságtalan és drámai kivégzésük tiltakozást váltott ki az egész világban. Az ítélet után például Ronald Reagen elnök kegyelmet kért számukra és további 12 bahá’í számára, akiket szintén halálra ítéltek. A bírósági eljárás alatt a tíz nőnek megmondták, hogy ha megtagadják hitüket, akkor szabadon bocsátják őket. „Akár elfogadják, akár nem, bahá’í vagyok” – mondta a 28 éves Zarrin Muqimi-Abyanih. „Ezt nem tudják elvenni tőlem. Bahá’í vagyok egész lényemmel, teljes szívemből.”

A 16 éves Muna Mahmudnizhad a tengerparton

A legfiatalabbat közülük, a halálakor 17 éves Mona Mahmudnizhadot dalokban és videókban örökítették meg. Nyilvánvaló ártatlansága és a halállal szembeni bátor viselkedése – és a többi 9 asszonyé – az iráni bahá’í-ok kíméletlen elnyomásának nemzetközi jelképeivé tették.

Az elmúlt években a temetők elleni támadások Iránban a bahá’í üldözés általános vonása lett. 2005 és 2012 között legalább 42 kisebbségi temetőt érintett valamilyen formában.

Az ilyen támadások nyilvánvaló kormánytámogatással történnek, a halottasházak gyújtogatása, sírkövek ledöntése, virágágyak és zöld ültetvények kiforgatása, bahá’í ellenes graffitik a falakon és a holttestek kihantolása.

(Fordította: Mannó Judit)